Tanácsadás, tervezés, egyedi gyártás, szakipari- és generál kivitelezés
A belsőépítészet, a belső tér (enteriőr) megtervezése egy funkcionalista műfaj, hiszen a praktikus és szakszerű térszervezési munka, az egyedi (belső) tér gondos és gazdaságos kialakítása, az emberközpontú, minőségi (akár kézműves szintű) építészet alkalmazásának minden részlete a belsőépítész szakág esetében a funkció, a rendeltetés szolgálatában áll.
Ha úgy tetszik, akkor a belsőépítészeti tervezés alkalmazott művészet, a (belső) tér-alakítás (a tér-költészet) művészete. Ekkor persze már a megformáltság, az egyedi (stílusú) megjelenés olya magas szintű, hogy a formák és a terek művészete, a szerkezetek szépsége már kvázi függetlenedik is a (belsőépítész szakág esetében) mindenkor elsődlegesnek minősülő funkciótól, rendeletetéstől.
Némelyik megrendelés esetében még az is előfordul, hogy az elkészült munka, a belsőépítészeti "mű" (talán a magas szakmai színvonalból eredő egyedi kisugárzása okán) a szemlélők számára már idővel valamiképp fölemelkedik a művészet szintjére, még akkor is, ha az adott szakmai feladat eredetileg minden művészi szándék nélkül készült.
Nos, alkalmazott művészetként szemlélve a belsőépítészet akkor "jó", ha alkalmazkodó.
Egyrészről alkalmazkodik a tér kínálta lehetőségekhez, igazodik az adott hely rendeltetéséhez, funkciójához, ugyanakkor megfelelő módon és mértékben hagyja érvényesülni az adott helyszín környezetét is.
Másrészről alkalmazkodik a Tisztelt Ügyfél (a Megrendelő) elképzeléseihez, igényeihez, elvárásaihoz, valamint anyagi lehetőségeihez is egyaránt, legyen szó akár magánlakásról, illetve bármely egyéb épület (belső) táralakításáról.
A funkcionális és konstrukciós szempontból végzett belső téralakítás, térszervezés: a belső téralkotók, bútorok, berendezések, térelemek, egyéb kiegészítők, felszerelések és eszközök (a stílus, az anyag, a formák, a színek, a fények, a kontrasztok) olyan egységbe rendezése, amelynek látványa esztétikai harmóniát sugároz.
Ugyanakkor az imént fent részletezett téralkotási mód tényleges gyakorlati alkalmazása már eleve föltételezi azt is, hogy az építész az ezirányú szakmai gyakorlati tapasztalata mellett némi jártassággal rendelkezik (a többi között) a képző- és iparművészetben is.
Hiszen például a színek alkalmazása, kezelése, a kontrasztok, az árnyalatok érzékeltetése, a fény és árnyék játéka, illetve a mindezekkel történő szakszerű bánásmód célratörő eredményessége (egyebek mellett) ezt is megkívánja.
Az építészet (a többi között) a terek alkalmazott művészete is. A képzőművészetek közül, például a festészet: a felületeken síkban alkot, a szobrászat: térbeli plasztikát hoz létre, az építészet: az ember környezetének a (külső és a belső) tereit teremti meg.
Mert az épületek térbeli tömegek, amelyek belső tereiben, helyiségeiben emberek tartózkodnak, mozognak, éppen úgy, ahogy az épületek közötti külső területeken.
Az építészet egyik sajátszerűsége, hogy a természetes (nap)fénynek, a fény hatásainak valamiféle alkalmazására mindenkor törekszik. Hiszen a fény által válik bármi láthatóvá, az emberi szem számára érzékelhetővé, fölfoghatóvá, majd megérthetővé.
Ezért a természetes (nap)fény úgymond hozzáértő alkalmazása nagyszerű lehetőséget biztosít(hat) az építész számára, például a külső és a belső tér kapcsolati módjának a kimunkálására - az anyagok, a szerkezetek, a formák és a természetes (nap)fény vonatkozásában.
A gyakorlott (fontolva haladó) építész már kvázi (belső) tér alakítóként, építőanyagként (is) képes alkalmazni a természetes (nap)fényt. Az ilyenformán "használt", szolgálatba állított természetes (nap)fény a napszakok változása okozta fényviszony-módosulások miatt, egyfajta élettel tölti meg az adott belső teret, helyiséget.
Ez az izgalmas, élménydús (a különböző napszakok okán rendszeres) időbeli változás, a beáradó természetes (nap)fény-játéka már képessé teheti az építész által szerkesztett (konstruált) teret olyan "egyéb" tartalmak kifejezésére is, amelyek "jelentéstartalma" valamiképp (akár bármely napszakban) megérintheti a szemlélőt.
Nos, ekkor bizony még az is előfordulhat, hogy ezen építészeti formák, illetve a belső terek szépségei ekképpen az alkotás művészi szintjére nemesülhetnek, miközben az építész célja eredetileg "csak" az emberszolgálat, az adott funkció, a rendeltetés magas szakmai színvonalon történő szolgálata volt.
A fentiek ismeretében tehát eredményes szakmai munkáról akkor beszélhetünk, amikor az elkészült "mű" valahogy megérinti a szemlélőt, ilyenformán némileg már egyedivé is válik az adott munka; no persze nincs két egyforma megbízás, minden feladat más, ezért mindig új lehetőséget és egyben új kihívást is rejt minden megrendelés.
Idevonatkozóan az még tudnivaló, hogy az építészet egyik fontos része a belsőépítészet szakág. Hiszen az építészet és a belsőépítészet egyben élnek, a megvalósuló épületben, kialakuló épület-belsőben, helyiségekben. Ezért aztán szervesen összefüggenek egymással, állandó kölcsönhatásban vannak, egymástól el nem választhatók, így praktikusan és szakszerűen az építészet nem osztható egésze felé mutatnak.
Építészként az épület tervezési szakmai munkáink során mindenkor szembesülünk a belső terek kialakításának jó érzetet keltő igényével, hiszen az építészeti műszaki tervezés időszakában (ki)alakuló terek szinte önmaguktól kínálják föl a különböző lehetőségeket az ezek fölismerésére egyébként affinitással, vagy úgymond némi belsőépítész vénával is rendelkező építész szakember számára.
Példának okáért: a tér alakja, nagysága, burkolatai, színei, valamint az alkalmazott építészeti és műszaki megoldások (lépcsők, nyílászárók, közlekedők stb.) összhangjának olyan megteremtésével, amely a látványos térszervezés okán (is) valamiképp megérinti a szemlélőt, ugyanakkor mégsem tér el a belsőépítészet fő céljától: a funkció, a rendeltetés gazdaságos és minőségi kiszolgálásától, az adott tér praktikus kihasználhatóságától.
Az építész mesterségnek ilyenformán tehát a belsőépítész szakág is fontos részterülete az épület formálásában, hiszen az egyes épületszerkezetek, szerkezeti részek, szerkezeti elemek ekképpen (is) történő (ki)hangsúlyozásával már egyúttal látványos belső téri, belsőépítészeti, illetve akár egyedi lakberendezési elemmé léphetnek elő, illetőleg azzá lényegülhetnek át idővel.
Ezért is lényeges, hogy (a többi között) a belsőépítészet szakmai feladatai is már a kezdeti építészeti műszaki koncepció (ki)alakítás pillanatától jelen legyen az építész gondolataiban, majd pedig az építészeti műszaki munkafolyamat szerves részét képezze.
Amely természetesen mindenkor csak a Tisztelt Ügyfél erre a szakmai feladatra is vonatkozó tényleges megrendelése alapján valósulhat meg.
Viszont így már az építészeti műszaki tervezési folyamat kezdetétől (a többi között) az egyik lényeges alapvetésként van jelen a belsőépítész szakág, a belső tér alakítása, (egyedi) stílusának megteremtése, amely aztán még folyamatosan tökéletesíthető a térszervezési szakmai munkafolyamat során.
Az építészeti és belsőépítészeti (enteriőr) tervezést, valamint a generál kivitelezést egy kézben összefogó építész szakember olyan rendezett, átgondolt alkotó munkát tud végezni, amelynek eredményeképpen: a külső és a belső terekkel, az alkalmazott anyagokkal kiegyensúlyozott összhangban mutatható be az eredeti gondolattól, az elképzeléstől, a megvalósulásig, a beköltözésig az adott épület.
A nálunk (a Tuba Építész Irodában) készülő építészeti műszaki, belsőépítészeti tervek mindenkor ténylegesen kivitelezhető, legyártható, megvalósítható műszaki tartalommal, a magas szakmai színvonalon végzett, minőségi kivitelezési, gyártási (kézműves szintű) munkavégzés szigorú elvei szerint készülnek.
Hiszen a magas szakmai színvonalú, minőségi (kézműves) munkavégzés révén bármely külső vagy belső tér (épület vagy helyiség) olyan hatást kelt, mintha több kategóriával drágább anyagok, szerkezetek kerültek volna beépítésre, fölhasználásra a szakmai munkavégzés során.
Ha az építész szakember a tervezést és a kivitelezést, gyártást egy kézben tartja, és teljes körű rálátással rendelkezik, akkor az elképzeléstől a beköltözésig szakszerűen és időtakarékosan felügyelheti, költséghatékonyan ellenőrizheti a megvalósítást.
Az általunk alkalmazott építész szakmai munkamódszer alapján egy kézben összefogva kerül lebonyolításra, az épület megvalósításához szükséges összes szakmára kiterjedően, a minőségi kültéri formától (a dizájntól) a belső terek magas szakmai színvonalú egyedi kialakításáig terjedő szakmai munkafolyamat.
Mindezt a komplex épületszintű szemlélet keretében megvalósítva, a tervezés és a kivitelezés (gyártás) mindenkor összetartozó egységének tiszteletben tartásával, az egészlátás, az együttlátás a holisztikus szemlélet alkalmazásával tesszük.
A fentiekkel már bizonyára sikerült némileg érzékeltetnünk, hogy a Tisztelt Ügyfél részéről a legszerencsésebb választás az, ha az épület tervezést és a belső tér (enteriőr) kialakítást, az egyedi bútorok, berendezések terveinek az elkészítését ugyanaz az iroda végzi.
Pláne, ha a cég egyúttal még az egyedi gyártást, a helyszíni szerelést, a szakipari, illetve az építőipari generál kivitelezést is elvégzi - egy kézben összefogva, hiszen ebben az egyébként szakszerű és költséghatékony konstrukcióban, praktikusan kívül-belül egyaránt harmonikus lehet a magvalósuló épület, illetve a kialakítandó külső-belső tér.